Ezt az édes, kelt tésztát már a spanyolok megérkezése előtt is fogasztoták, akkoriban még őrölt és pörkölt amarántmagból készítették.
A horroros része az a készítésének, hogy állítólag Izcoxauhqui vagy Huehuetéotl istenségek tiszteletére feláldozott emberek vérével kenték meg a kisült tésztát.
Miután a spanyol hódítók megérkeztek Mexikóba, ezzel a számunkra szörnyű rituáléval felhagytak  az őslakosok és a pan de muerto-t is búzalisztből kezdték készíteni szív formában és az emberi vér helyett cukorral szórják meg a kisült tésztát.
A kalács tetején lévő csontok az univerzum 4 égtáját jelképezik.

A recept Mexikón belül is nagyon változatos, amit hoztam nektek egy általános recept.

 Az adagokat felezheted is!
- 1 kiló liszt
- 30 g szárított élesztő
- 300 g cukor
-  5 g só
- 200 g vaj
- 8 tojás
- 2 dl víz
A mázhoz: 1 dl narancslé és 3 evőkanál cukor, egy kis cukor a szóráshoz.

 Elkészítése:

A hozzávalókat összegyúrjuk és  duplájára kelesztjük.

Ha megkelt,  4 részre osztjuk a tésztát, de az egyik részt felosztjuk 9, kis egyenlő részre.
Ezekből a tésztákból 6 darab csontot formázunk és 3 darab golyót.
A többi tésztát kerekre formázzuk és rájuk helyezzük csontokat: minden nagyobb tésztára 2 csont jut, amiket kereszt alakban rendezzünk el és a közepére tegyük a golyót. Minden tésztát így készítünk el, majd pihentetjük őket további fél órát, majd 180 fokos sütőben megsütjük.

A mázhoz az embervér helyett a narancslevet és a cukrot összeforraljuk és ha kisült a tésztánk, megkenjük vele, és megszórjuk kristálycukorral a tetejét.

Itt egy videó róla:

A kép forrása: www.pastelesdlulu.com

A tengerimalac húsának fogyasztása nem újkeletű divat, az Andok területén élők már jóval Kolumbusz érkezése előtt is étkezési célból tartották a malackákat.

A tengerimalacot többféle módon készítik, azonban az elkészítésében közös vonás, hogy a hasánál felvágják és lényegében kiterítve, kilapítva megsütik olajban vagy grillezve, és néha a fejét is rajta hagyják. 
Ételnek többféle tengerimalacot is tartanak mivel a húsa sok fehérjét és kevés zsírt tartalmaz. 
A húsa állítólag igen ízletes.
Ahogy láttam, ezek nagyobb fajta tengerimalacok, mint amiket Magyarországon tartanak az emberek, a konyhakész malackák szőr nélküli tömege 600-800 g.

A legelterjedtebb recept szerint pácot készítenek só, bors, fokhagyma, paprika, citrom és oreganó hozzáadásával, majd ha olajban sütik (pont úgy, mint mi a rántott húst) megszórják általában kukoricaliszttel.

Annyira nem elterjedt fogás a tengerimalac, mivel az andina.com szerint 2015-ben évente Peruban alig több, mint 1 kiló malachusi fogyott csak fejenként. 

Ha szeretnél további érdekeseket olvasni a spanyol nyelvű országokról, iratkozz fel a Facebook oldalunkra!

Kép forrása: www.pro-ecuador.com

A De Puta Madre 69 (DPM69) márka nem mindennapi története

Kép forrása: https://www.facebook.com/deputamadre69.co/

A történet ott indul, hogy egy 17 éves  kolumbiai srácot lekapcsolnak a barcelonai reptéren drogcsempészet miatt. A nehéz sorsú fiatal ezek után a Cuatro caminos-i börötnben töltött két évet, majd kiadták az Egyesült Államoknak, ahol további 6 év várt rá.

Ilan Fernández Amerikában cellatársul egy másik kolumbiait kapott, akinek akkoriban halt meg a testvére.
Egy reggel megkédezte  a cellatársától, hogy van, mire ő azt válaszolta:

De puta madre. (k..va szarul)

(A puta madre / hijo de puta kifejetések azt jelentik szó szerint magyarul, hogy: a k..va anyád)
A két rab úgy döntött, hogy ezt a fantasztikus, ikonikus mondatot pólóra írják. Ezt a pólót meglátta az egyik börtönőr, aki megkérte őket, hogy ugyan, készítsenek már neki is egy ilyen tuti pólót, mert a hétvégén diszkóba megy és milyen poén lenne egy ilyen felirattal a hátán mászkálni.
El is készítették neki a becses ruhadarabot, ami akkora sikert aratott, hogy még sokan kértek belőle. Pár hónap alatt 20 000 ilyen feliratú pólót készítettek.

Mire kijött a börtönből, már egy komoly cége volt.

Az igazi világsiker akkor köszöntött be, amikor egy olasz tévés vetélkedőben az egyik versenyző egy De puta madre feliraítú pólóban jelent meg: a márka terjedése megállíthatatlan volt :)

Ilan Fernández ma Rómában él, onnan irányítja a már DPM néven futó márkát.

Don Facundo Bacardí Masso mindössze 15 éves volt amikor elhagyta szölővárosát, Barcelonát és hajóra szállt, hogy eljusson Kubába.

Borkereskedők gyermekeként egy igen határozott cél lebegett a szeme előtt: 
európai likőröket fog árulni ezen a távoli szigeten, mitöbb, majd egy nap saját rumot fog készíteni és árulni, de azt is tudta, hogy ennek a rumnak nem akármilyennek kell lennie, hanem a legmagasabb igényeket is ki kell majd elégítenie.

Több természeti katasztrófa után 1852-ben egy kolerajárvány során a cége csődbe ment, de Don Facundo soha nem adta meg magát! 
Befektette imádott felesége, Dona Amalia Bacardí  összes vagyonát, megvett egy lepárló üzemet Santiago de Cuba-ban, 1862-ben ezzel megalapította a Bacardí gyárat.

Kép forrása: www.bacardilimited.com

Ebben az évben Dona Amalia felfedezte, hogy egy denevérkolónia lakik a gyárban, aminek megörülnek, mert a helyi hiedelmek szerint a denevér az optimizmus, a jó egészség, a vagyon és a családi egység jele.
Tudván ezt, a Bacardí család úgy dönt, hogy a denevért teszi jelképévé. Ez jó döntésnek bizonyult, mivel a környék lakói töbségében írástudatlanok voltak, viszont a denevérről felismerték az italt, így rövidesen a “denevéres rum”-ként emlegették a Bacardít

Ma, 150 évvel később, minden Bacardí terméken ott díszeleg a denevéres embléma.

1880-ban Don Facundo fia, José Bacardí kezdeményezte, hogy terjeszkedjen a cég Havanna felé, ez adta meg a kezdő lökést afelé, hogy ma ez a rum a világon a legnépszerűbb, mitöbb, ebből adják el a legtöbbet, mint a legjobb rum.

Pár évvel később 1910-ben Barcelonában egy palackozó üzemet alapítottak, így ez az első olyan cég, ami Kubából indulva indult meghódítani a világot.

Így gyártják:

A Mojito koktél legelső verzióját egy Silvio Suarez Diaz nevű ember készítette még a XVI. században, Havannában. 
Ebben az italban egy érlelés nélküli, nyers, rosszabb minőságű  kubai rum volt, nem volt benne cukor, de volt benne citrom, menta és egyéb gyógynövények.

Ebben az italban az alkohol hozta a meleget, a víz higította az alkoholt, a citrom jól kiegészítette a mentát, ráadásul az akkoriban a tengerészek között gyakori, a vitaminhiány miatt kialakuló betegség, a skorbut ellen is remek szer volt.

A menta és a gyógynövények frissítő hatásúak, a citrom pedig mekgönnyíti a többi hozzávaló emésztését és vitaminnal látja el a szervezetet. Kellemeset a hasznossal!

Az 1860-as években már sokkal több rumot termeltek, ráadásul több évig hordóban érlelték a nemes nedűt, így annak minősége, így a mojito koktél íze is sokat javult.

 
A havannai Bodeguita del Medio-ban árulták először az italt, és akkor indult meghódítani a világot, amikor  Ernest Hemingway minden délután ivott egyet belőle.

Igyunk egyet mi is, nézzük meg a receptjét spanyolul:

Ez a növény az Inkák igazi aranya! 

Őshazájában, Peruban több, mint 3500 féle burgonyát ismernek, az egész világon pedig összesen több, mint 5000 féle krumpli létezik! 
A FAO szerint ez a jövő növénye mert kis területen nagy mennyiségben lehet termelni, ráadásul igen ellenálló növény: az eredetileg az egyenlítő környékén,  3000 - 5000 méter magasságban termesztett növény ma már a világ majdnem minden országában megterem, remekül alkalmazkodik hőmérsékleti, és magassági különbségekhez.


Ezek a krumplik nemcsak színben, de méretben, ízben is különböznek egymástól.



Vannak közöttük nem ehető fajták is, sőt, még édes és sós ízűt is kóstolhatsz.

A növéy a Titicaca tó környékéről származik ahol már 8000 éve fogyasztják az ottani indiánok, 
arról a területről vitték a spanyol hódítók először 1554-ben Spanyolországba ahol eleinte dísznövényként, botanikai érdekességként tartották.
1560-tól Gran Canaria szigetén termesztették, innen folytatta világhódító útját.

Egyes becslések szerint ma a burgonyát 192 000 négyzetkilométeren termesztik, körülbelül 325 millió tonnát előállítva évente.

A legnagyobb fogyasztó ország Kína, ott évente 300 kiló fogy fejenként, Peruban, ahonnan elindult világhódító útjára ehhez képest keveset, 80 kilót esznek belőle évente.

A burgonya a 3. legtöbbet fogyasztott növény, csak a rizs és a búza előzi meg.

Ez egy nagyon érdekes film a burgonyáról, spanyolul. Ha van 42 perced, feltétlen nézd meg!

kép forrása: http://m.forocoches.com

Tudtad, hogy Argentinában van a legtöbb kutya a népességhez viszonyítva?

Ha Buenos Airesben jársz, nem ritka kutyasétáltatókat (paseadores de perros) látni akik nem csak egy kutyát sétáltatnak egyszerre, hanem akár egy egész falkát! 

Ez egy komoly üzlet arrafelé, sokan élnek belőle mivel a lakosság 88 százalékának van legalább egy háziállata, ráadásul ennek a 66%-a kutya. 
Míg Latin - Amerika inkább kutyás a GfK Group felmérése szerint, Európa inkább macskás, viszont Kínában az emberek halat tartanak leginkább.
(Szerintem) érdekes módon ugyanazok a kutyák népszerűek Argentinában, mint Magyarországon, így:


1: Labrador

2: Golden Retriever

3: Uszkár (Caniche toy)

4: Német juhászkutya (Pastor Alemán)
5: Rottweiler

forrás: www.diariopopular.com.ar

Júzcar egy pici, alig több, mint 200 fős falucska Andalúziában, Malaga környékén. A falu élte a nyugis hétköznapjait, mígnem egy szép, 2011-es napon  csörgött a polgármester telefonja. A vonal másik végén egy SONY-t képviselő ügynök volt aki megkérdezte: Mit szólna hozzá, ha befestenék a - hagyományosan fehérre meszelt házikókból álló -  falut teljes egészében hupikékre. 
A polgármester azt hitte először, valami telefonbetyárral beszél, de végül sikerült tisztázni az első hallásra teljesen képtelenségnek hallatszó dolgot.
Pár nappal később a falugyűlésen megszavazták a lakosok, hogy némi anyagi ellenszolgáltatásért és a várható világhírnévért cserében befestheti a házaikat a madridi  reklámcég ugyanolyan kékre, mint a Hupikék törpikékben.


A műveletet pár hét alatt el is végezték és 2011 június 16-án ebben a pici, andalúz faluban volt a Hupikék Törpikék mozifilm világpremierje.


Be is jött nekik az üzlet, mert ugyanabban az évben, decemberben már arról döntöttek Júzcarban, hogy megtartsák-e, illetve továbbra is kékre fessék-e a házakat.

A döntés határozott igen volt, így ha Andalúziában jársz, ne hagyd ki ezt az érdekes látványt!
A kékre festés óta olyannyira fellendült a turizmus, hogy évente többezer turista érkezik Júzcarba a világ minden részéről, a helyiek ajándékboltokat, bárt, éttermet nyitottak és áldják a napot, amikor pár éve megcsörrent az a bizonyos telefon ott, a polgármester asztalán.

Képek forrása: andalucia.com

Egy meglepő adat: a Cuba libre (szabad Kuba) koktélból naponta 6 millió adag fogy el.

De miért hívják szabad Kubának?

A világ második legnépszerűbb koktélja 1900-ban,  Havanna óvárosában született, amikor a spanyol- amerikai háború után ott  megpihenő amerikai katonák betértek egy bárba inni valami frissítőt, valami hideget.
Ekkor a  közlegényekkel tartó Russell kapitány valami igen furcsát rendelt: az amerikai Coca-Colát keverjék össze neki igazi, kubai Bacardí rummal, és hozzá adjanak egy kis jeget és egy fél lime levét. Ez a furcsa kombináció, mely a bárban tartózkodó két náció italait egyesítette, azonnal népszerű lett.  A bárban lévő katonák pedig elfogyasztása előtt ezt kiáltották:

¡Por Cuba libre!

vagyis a szabad Kubáért felkiáltással itták meg a koktélt.

És itt a recept hozzá spanyolul: